Megtörtént. Elbúcsúztattuk Gerappa-t. :) Új beceneve is született: Tipli. :)

Tehát. Tegnap volt egy csapatértekezlet. Voltunk kb. 30-an. Azt mondták: a mag. Bár szerintem a hard-core magból többen hiányoztak, de ennek ellenére döntés képesek voltunk.

Edzői-vezetői részről körvonalazva lett a jövő évi munka menet, új mez, pálya stb.

Viták nem voltak, kérdés feltevés is szinte elenyésző mennyiségű volt. Mint múltkor. Úgy látszik ilyen nagy létszám előtt nem mindenki olyan bátor, hogy feltegye a kérdését. Ez mondjuk baj szerintem. Egy ilyen alkalom tök jó arra, hogy valaki kiöntse a lelkét. A kérdés csak az, hogy mindezt tudjuk kulturáltan kezelni. Valószínűleg ettől van a félsz, hogy rögtön neki ugranának az embernek. Majd kezdeményezem, hogy kicsit jobb legyen a PR és kommunikáció, belső viszonylatokban is. Fontos, hogy a döntések jól legyenek lekommunikálva, akkor a félreértések, értetlenkedések elkerülhetőek. Tisztább látásmód lesz, ergo a konfliktusok is csökkennek.

Én tényleg úgy érzem, hogy találtam egy második családot. Első sorban nekünk itt az a dolgunk, hogy vért izzadjunk edzésen, meccsen meg oda tegyük magunkat és telibe verjük az ellent. De ezen kívül van egy jó kis gárda. A férgese úgy vélem már rég kihullott. A már említett mag pedig érdekes, színfoltos társaság. Mindenki képviselteti magát. Nem vagyunk még annyira összejárósak, meg bratyizósak, de baráti társaságok már vannak. Meg úgy látom törésvonalak is. Ezekért kár, de elég utópisztikus, meg naiv gondolat lenne, hogy 30-40 ember happiness keretein belül békében és harmóniában elvan. Anno a praktikerben csak az átvételen voltunk kb. 15-en, de ott olyan egymás háta mögötti kidumálás volt, hogy csak pilláztam. Gondolom itt is, de mielőtt nagyon eluralkodna, meg kell állítani. Edzői vezetői szinten meg pláne.

És akkor a lényeg. A meeting után a koszti mellett beültünk valami új helyre.

Voltunk vagy 6 kocsival, én Pepe és Dante társaságában mentem. Út közben volt egy kellemes beszélgetésem a kedvesemmel, ez hangulatilag be is tett. De aztán a pia mennyiséggel feloldódtam.

A bulira már kb. csak 15en jöttünk. Nem számoltam pontos létszámot. De úgy vélem a hangulat jó volt. Vagyis én jól éreztem magam. :) Út közben kicsit bemelegítettünk egy sétáló jancsis palackkal. A helyszínen meg lefosztottuk a rézangyal kínálatot. Volt pár teázós is. :D

Nem tudom mikor kezdtek el szállingózni az emberek. De a végén hárman maradtunk. Zárás előtt még gyorsan legurítottunk még 3-4 grátisz kört is. Szegény pultos lány kétpercenként mondta is, hogy jöjjünk gyakran, gondolom a forgalmat amit csináltunk máskor 3 nap alatt szedi össze... :) A hamburgi méretű jattról meg ne is beszéljünk. ;)

Én valahogy kettő körül másztam haza. Reggel meg a szokásos fejfájás, hányinger, majd Rubophen. :)

Gerinek ez úton is kívánok egy adag kitartást a fritzekhez. :) Remélem sokat tanul majd szakmailag, a munkában és a fociban is. Mondtam neki, hogy a DL dolgokra nagyon figyeljen. Remélem mint sztár MLB fog visszatérni, s a sok benga feka között nem sorolják majd „hátra” CB-nek vagy vizesnyolcasnak. :) Bár a víz szervírozása közben lenne ideje kamerázni meg jegyzetelni. :)

Ja, és a fejem még mindig fáj :)

Tudom mindenkinek ajánlani a whisky-pálesz-whisky kombót. Ma este folyt.köv forralt borral s remélhetően veszekedés nélkül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.