Ez év márciusára nem akarok visszakanyarodni, mindenki tudja már jól a sztorit, nekem is a könyököm jön ki. Már akkor sem voltam a legjobb passzban, de ez azóta csak rosszabb lett.

Igazság szerint ott tartunk, hogy két hét múlva 27 leszek és tippem sincs, mi lesz az életemmel.

 

Munka:

Van ugye a cégecském, amiben annyi pozitívum van, hogy az elmúlt három évhez képest, amikor júliban lecsengett a kemping szezon gyakorlatilag köv. februárban állítottam ki a következő számlát. Ergo, volt egy fél év szünet. De, akkor legalább még úgy ahogy ment a kemping. Ez az év egy semmi sem volt. Válság ide, válság oda én azért többet vártam. Heti szinten rohangásztam az osztályvezetőkhöz, győzködtem őket, polcvégek, újságok stb. Ehhez képest tavaly soroksár önmagában nagyobb forgalmat csinált, mint most a 13 áruház összesen.

Belépett ugye a bútor, de ez sem tűnik soknak. Életmentőnek. Szeptemberben kimegyek a német vásárra, hátha találok új partnereket, új termékeket. S lehet összejön egy másik hyper is. De ez egyenlőre nem tutti.

 

Más munka nem jön össze. Mint a kisangyal küldözgetem az önéletrajzokat ide oda. De ha jön válasz az is csak a bocs, de nem. 

 

Család:

Ugye Apuval vagyunk kettecskén. Neki van most egy kis pár órás fuvaros melója. Így szinte folyamatosan baszogat, hogy menjek el én is a cég mellett valamit csinálni, mert különben nem tudjuk fizetni a lakást, kocsit stb.

Semmi pozitív impulzus nincs közöttünk, csak negatív, világ vége hangulat. 

Anno úgy gondoltam, hogy új kégli, új élet. Kicsit rendbe rázzuk a kapcsolatunkat, de ez nem sikerült. S ebben én is hibás vagyok, nem kicsit. Gondolom az ő hangulatán már az is javítana, hogy praktikerben rohangásznék békákkal napi 12 órában havi 70ért. De ez még a hitelt sem fedezné. De a vége lehet mégis csak ez lesz, mert marketinges (beszerzői, stb) meló nem jön össze.

Bratyómmal a kapcsolat szinte nulla. Hébe-hóba beszélünk, de ennél több semmi.

Volt ugye az egy hét balaton. Ott kisimult az idegrendszerem, nyugodt voltam, slozira sem rohangásztam háromszor reggelente a stressz miatt. 

 

Suli:

A töbiek most fejezték be tavasszal, diplomát nem mindenki kapott nyelvvizsga miatt, de legalább a sulit kipipálták a szarba. Én meg ugye csúszok mint a kisangyal. Elfilóztam, hogy passzívba kellene tennem magam és eltűnni valamerre, most ezen az opción agyalgatok.

 

Barátok:

Azok, akik eddig tartották bennem a lelket. De a négy közeli jómadárból kettő külföldön van, egy eltűnt a barátnője miatt, így maradt gyakorlatilag egy, akivel napi szinten tudom találkozni dumálni. 

Ez nem sok. Mellesleg mind a négy párkapcsolatban él, ez is egy kicsit frusztráló, lúzerroli nem... Az egyiknek a barátnője tuttira nem is kedvel szerintem, bár ez nem is izgat, csak épp a barátságra hat ki (szerintem) így ez már igen.

 

Summer of 09'

Miről is szólt ez a nyár? Szokás szerint arról, hogy Patrick itthon van. Karesz közben meglépett. Így  Csabi és Patrick duóval járok össze vissza minden felé. 

Ez mit takar? Heti 2-3 bulit. De mostanság masszív hármat. Ebből gyakorlatilag háromszor vagyok ittas is. Mint olvasható volt a balatonunk is a májgyilkolásról szólt. Azóta is arról szól az élet. Ez meg nem én vagyok. Az elmúlt egy évben rohadtul nem hiányzott ez. Havi 1-2x mentem max.  valamerre. Jobban esett egy baráti sörözés, pókerezés vagy sütögetés. Ehhez képest most ez szinte nincs, csak buli buli buli. Erre mondom azt, hogy nem vagyok önmagam.

 

Nők:

Nincs. Volt egy búfelejtő, aki mellesleg még 100x jobban is nézett ki mint az ex. De hosszabb távra esélytelen volt. Volt egy, aki csak egyszer volt meg, pasija is van így önmagában a nőkbe vetett hitemet sem erősítette. Egy stressz levezető strigulának jó volt, hogy így fogalmazzak.

De amúgy se híre se hamva másnak. Volt egy jelentkező aki lelkes volt de engem nem érdekelt. Szal ennyi. Buliban köztudottan nem csajozok. 

 

Jövőkép:

Nincs csak menekülési kényszer.

 

Szülinap:

Patrick addigra hazamegy, így szerintem Csabiékat próbálom meg befűzni az alkalomra, hogy sütögessünk egyet hármasban... Jövő héten megyünk az Ő szülinapján rióba. Kamionosok és qvák éjszakája lesz, gondolom mi hulla részegek leszünk. Aztán lesz egy sóskúti mulatság, ahol Tomival kiegészülve tartjuk meg hármunk szülinapját. Gondolom akkor is hulla részegek leszünk.

 

Hétfőn bemegyek a duna rapszódiába és megérdeklődöm, hogy esélyes vagyok-e egy 8 hónapos hajós melóra. Ha igen, akkor megpattanok én is, itt hagyva magam mögött a szart.

 

Ennyi.